2015. december 20., vasárnap

Mátrában

A két lány, Will és Evan kalandja a Mátrában

Õ

- Go, Will, go, go! - énekelgetett Thomas az autóban, majd hirtelen elhallgatott.
- Na, mi van, vége a műsornak? - érdeklődött Kat mellőle, Thomas pedig megrázta a fejét.
- My heart Will go on! - költötte át frappánsan a szöveget, a Titanic ismert zenéjére.
- Ez hülye! - röhögött fel Belly, majd kíváncsian Willre pillantott, ő hogy éli meg a helyzetet.
- Next Tho mee - énekelte rá a fiú válaszként Emily Sandé Next to me- jét, mire mindenkiből kitört a nevetés.
- Ott vagyunk már? - szólt bele az énekpárbajba Evan.
- Már mindjárt. - intette le Will szabad jobbjával, majd eltekerve a kormányt bevett egy éles kanyart.
- És most? Ott vagyunk már? - pattogott türelmetlenül Evan, teljesen átvéve Thomas személyiségét, aki jelen pillanati csöndes viselkedésével pont Evanre emlékeztetett.
- Ti lelket cseréltetek? - tűnt fel Katnek is a furcsaság.
- Bellsnek nincs lelke. - csillogtatta meg újonnan szerzett irodalomtudását Will, miszerint a vörös hajúaknak boszorkányság végett nincs lelkük.
- Lélek. Milyen szép szó ez. Lélek. - filozofált a hátsó ülésen Evan, mellette Thomas magában kuncogott.
- Baszki, ez nagyon fura! - tűnt fel végre Willnek is, hogy valami nem stimmel.
Will lelassított, majd megállt az erdő mellett futó út mentén kocsijával. A többiek kiszálltak és kivették a cuccokat a csomagtartóból. Will megnyomta a slusszkulcsot, majd egy pittyegő hangot követően bezáródott a kocsi.
- Indulás, emberek - szólal fel Belly, és sorban követte őt Kat, Evan és a többi.
Már egy ideje mentek, egyre beljebb és beljebb az erdőben. A nap már rég lement.
- Annyira, kurvára sötét van! - hallatszott valahonnan Will mérgelődő hangja.
- Csak nem félsz, kicsi fiú? - gúnyolódott Kat kicsit elmélyítve a hangját, hogy a frászt hozza a fiúra.
- Meg szép, hogy nem - mentegetőzött Will, de azért még hozzátette.
- Egy erdőben vagyunk. Eltévedtünk.
- Ki mondta, hogy eltévedtünk? - kapta erre már fel a fejét a sor elején haladó Belly.
- Én. - vágta rá a fiú.
- És megosztanád velem, hogy ezt mégis honnan vetted? - érdeklődött Belly, Will pedig - aki a sort zárta a nyavalygásos műsorai végett - előre tört.
- Na, mond meg hol vagyunk! - érte be Bellyt, aki a túravezető szerepében tetszelgett az élen.
- Itt. - felelte frappánsan a lány, majd megborzongott.
- Fázol? - enyhült meg Will tekintete egy pillanatra.
- Nem, csak átfutott rajtam egy érzés.
- Miféle érzés?
- Láttam egy filmet, ami pontosan így kezdődött...
- És mi lett a vége? - örvendezett Will a jó sztorira várva.
- Mindenki meghalt. Horror volt. - kacsintott Belly, bár ezt a fiú nem láthatta, így hát komolyan vette.
- Ah! - sikkantott fel, majd Belly hátára ugrott, ott keresve menedéket.
- Szerinted mégis mit csinálnak? - ámult Kat, aki macskaképességeinek köszönhetően látta a sötétben történteket.
- Nem igazán látom. - mondta a mellette haladó Evan. Kezeit zsebébe süllyesztette, és egyenletesen lépkedett a lány mellett.
- Will Bellyn csimpaszkodik - kommentálta az eseményeket Kat vigyorogva.
- Már megint? – nevetett fel Evan, a lány pedig csak gúnyosan tovább mosolygott majd körbefonta a karját. Evan bár nem látta, de érezte a mozdulatát, lekapta szürke pulcsiját és szó nélkül ráadta a lányra.
- Köszönöm. - mosolygott rá Kat, titkon egy pillanatig beszippantva a fiú illatát
 - Szálljál mar le rólam!! - próbálta lerázni Belly Willt a hátáról, de a fiú hajthatatlannak bizonyult.
- Fáj? - kérdezte Will, de Belly csak a fejét rázta.
- Ha nem fáj, akkor maradok.
- Én is felugorhatok egy fuvarra? - vigyorgott Evan Katre, aki olyan "ezt te se gondolhatod komolyan" fejet vágott.
- Jól van, inkább vigyél te engem! - állt meg karba font kézzel, minek következtében a fiú is megtorpant.
- Komoly? - fürkészett összehúzott szemekkel a lány lehetséges helyzetének irányába.
- Aha. Elfáradtam. - hazudta Kat frappánsan, Evan pedig lépett egyet felé. Kezeit továbbra is lazán a zsebeibe rejtette, hosszú ujjú pólója eltakarta izmos karjait.
- Mit is nyerek én ezzel? - érdeklődött komoly fejjel, de hangja arról árulkodott, hogy jól szórakozik.
- Ne mondd nekem, hogy nem jársz jól azzal, hogy vihetsz. - incselkedett Kat játékosan, Evan pedig inkább nem kommentálva a hozzászólását, csöndben adott neki igazat. Még közelebb lépett, és a következő pillanatban már Kat a nyaka köré fonta karjait, dereka köré pedig a lábait, így csüngve rajta.
- Nehogy leess! - billentette meg szándékosan a lányt Evan, Kat pedig nevetve püfölte a hátát.
- Evan? - szólalt meg kis idő elteltével Kat.
- Hm? - kérdezett vissza szórakozottan a fiú.
- Evan!
- Igen?
- Hova lett Belly? - pánikolt egy csöppet Kat, hiszen elvileg a barátnője tudta csak a jó irányt.
- Will is eltűnt. - dünnyögött Evan, tudván, hogy Katet ez lényegesen kevésbé izgatja.
- Ez eléggé kellemetlen. - váltott hirtelen full lazára Kat, de Evan érezte, hogy kezei szorosabban kulcsolódnak köré.
- Az. - vágta rá, mert szerette volna, ha a lány úgy érzi nincs mitől félnie, de mégsem tűnteti fel gyengének.
- Akkor majd én megmondom neked a helyes irányt!
- Tudod te, mire vállalkoztál? - nevetett Kat.
- Nem én! - szalutált Evan egy pillanatra elengedve egyik kezével a lány lábát.

*eközben*

- Bassza meg, Will! - káromkodott Belly röhögve, miután mindketten eldőltek oldalra, beborulva a bokrok közé, legördülve pár métert a kis dombon.
- Jól vagy, Bells? - érdeklődött Will a földön fetrengve.
- Persze. - vont vállat a lány, éppen a fenekét leporolva.
- Az jó. - bólogatott Will viszonylag elégedetten, de továbbra sem állt fel.
- Mi lesz? Te itt alszol? - kérdezte Belly a fiút, mivel, hogy az nem követte őt útján.
- Meglehet. - jött a válasz.
- És mégis milyen indokkal?
- Kiszakadt a gatyám. - vallotta be a fiú nagyokat pironkodva, amit szerencséjére elfedett a sötétség.
- Hol?
- Azt nem akarod tudni.
- Dehogynem.
- Hátul. - suttogta Will bizalmasan, mintha amúgy bárki is meghalhatná ott, az erdő közepén.
- És nagyon? - fintorgott Belly hátrálva pár lepést.
- Szerinted azért üldögélek a kaszás erdejében ilyen halált megvető nyugalommal, mert van egy kis karcolás a nadrágomon?! - fakadt ki Will, Belly pedig csak röhögött.
- Gyere már! Sötét van, és ígérem, nem fogok odanézni - alkudozott páratlan érveket felsorakoztatva a lány.


_____________________________________________________________________

Újabb betekintést kaphattatok, mi történt a srácokkal azon a bizonyos nyári szüneten, mikor megismerték egymást.:D Ki kell még emelnünk, hogy ebben az időben Kat és Adam nagyon távol kerültek egymástól egy bizonyos dolog miatt, ami később majd ki fog derülni.
És hogy mi lett Will egyik kedvenc gatyájával? Nos többé már nem volt hajlandó fölvenni...

1 megjegyzés: